Erdélyi túraajánlatok
Unokáink már biztos nem fogják látni-
Történelmi túrák Erdély kapujában a Bihari hegyek között
Ára: 46.600,-Ft/fő
( minimum 6-8 fő esetén, ajánlott program):
Ezek a várak Nyugat-Erdély védõbástyái voltak egykor, melyek a török idõkben
bizonyították szükségességüket,erejüket mégis az elmúlt évtizedekben a feledés
homályába vesztek, pedig történelmünk jelentõs epizózódjai játszódtak itt le.
Sajnálatos módon az elmúlt évtizedekben lassú romlásnak indultak.
Aki teheti, ragadja meg az alkalmat, hogy ezeket a remekmûveket még láthassa.
1.nap
Solymosi vár
A Bihari hegyek egyik legszebb gyöngyszeme. Izabella özvegy magyar
királynõ legkedveltebb reneszánsz palotáját építtette fel itt, ami a Hunyadiak
idején is fontos útellenõrzõ szerepet töltött itt be. A várhegy tetejérõl csodálatos
panoráma nyílik a Maros folyó kanyargós völgytorkolataira, szomszédságában
megtekinthetik a történelmi Magyarország egyik legnagyobb Mária kegyhelyét
a XIV.sz-ban épült Ferences bazilikát. Csodálatos freskók, és gigantikus belsõ
tér jellemzi.
Világosi vár
Egy kõhajítással arrébb a Világosi vár gyönyörû hegyei tárulnak elénk.
Ami országunk szomorú, ámde fontos korszakát zárta le.1849 világosi
fegyverletétel.
XIII. századi fellegvár díszíti a hegyet koronaként. Több híres történelmi
személyiség fészke volt egykor. I. Ulászló , Báthoryak,Szilágyi Mihály,
Hunyadiak, Dózsa.
A hegyrõl leérve a Világosi várkastélyban és parkjában sétálhatunk,
gyönyörködhetünk.
2.nap
Borosjenõi vár
Építését a XIII.századra teszik.Fontos uraként felsorolandó Hunyadi
János, kinek nevéhez fûzõdik a Vár megerõsítése 1596 után hódították
vissza a töröktõl, 1658-ban II. Rákóczi György legfontosabb várai között
szerepelt. Török ostromot nem tudták tartani, ezért a fejedelem a vár
kapitányait Ujlaki Lászlót, Diószegi Kristófot és Pataki Istvánt nagyvárad
piacán kivégeztette.1683-ban került vissza magyar kézre.1849-ben Vécsey
Károly tábornok serege itt rakta le a fegyverét. Emléktábláját megtekinthetik.
1885-ig honvéd kaszárnyaként használták. Napjainkra elhagyatottá vált.
Dézna vára
30 km-re Borosjenõtõl található , a Losonczy-család birtokában volt
1552-ig, amit Zsigmond király adományozott nekik. A törökök 1574-ben
elfoglalták, 1596-ban Báthory Zsigmond fejedelem adományaként a Kornis
családé lett. A vár késõbb többször gazdát cserélt, utolsó fontosabb eseménye
1693-ban zajlott le, amikor a császári csapatok heves ostrommal vettek be.
Utolsó neves tulajdonosa Wenkheim bárók családja.
3.nap
Déva vára
Utunkat folytatván Dévára érünk, ami kétségtelenül Erdély legfontosabb
vára volt.1265-ben István ifjabb király vezetésével egy jelentõsebb csatára
került sor, a Kunokkal, amit IV. Béla küldött saját fia ellen. Az Erdélyi vajdák
fõ szálláshelye volt, itt tartották fogva 1307-ben Ottó herceget a magyar
trónkövetelõt, akitõl a koronát is elvették. I. Károly 1316-ban visszafoglalta
László vajda fiától a várat. A XIV. században mindvégig magyar kézben volt.
A vár használati jogát Hunyadi János örökölte 1442-ben, majd 1443-44-ben
I. Ulászló király végleg Hunyadi Jánosnak adományozta. Késõbbi neves
személyek a várban: Szilágyi Erzsébet, Mátyás király, Báthory István, Dobó István,
Ferdinánd király, Rákóczi Ferenc. 1849. augusztus 13-án a magyar katonák
figyelmetlensége miatt felrobbant a puskapor raktára, a vár oly mértékben
megsérült, hogy többet nem hozták rendbe. Napjainkig komlyabb feltárás,
kutatás nem történt.
Medve barlang
1980 óta látogatható, nem a hosszával, hanem a cseppkõ képzõdmények
változatosságával hívja fel magára a figyelmet és a benne feltárt medve
csontvázak miatt, melyek kora meghaladja a tízezer évet. Mellette a XVI.századi
fatemplom melynek története a 1730-as évekig nyúlik vissza.
Az ár tartalmazza a szállást 4 éjszakára,a bõvített kontinentális reggelit, az ínyenc fõétkezést,
az internet hozzáférést is.
|
